Az európai együttműködés mindenki által elfogadott célja, hogy a tagállamok versenyképesebbé válhassanak a gazdasági globalizáció és az üzleti működés transznacionálissá válásának korszakában. A belső piac külső dimenzióit szabályozó közös kereskedelempolitika kulcsfontosságú e cél hatékony eléréséhez. Ennek szellemében a Lisszaboni Szerződés a közös kereskedelempolitika hatálya alatt kizárólagos hatáskört biztosít az Európai Uniónak a közvetlen külföldi beruházások terén, ami lehetővé teszi, hogy az EU a globalizált világgazdaság befolyásosabb szereplőjévé lépjen elő. A beruházásvédelem nemzetközi jogalkotása terén az EU jelentős reformokat kíván bevezetni, amelyek között szerepel a külföldi beruházások védelmére vonatkozó anyagi jogi szabályok olyan átalakítása, amely egyensúlyra törekszik a beruházó vállalatok jogai és a fogadó államok szabályalkotási mozgástere között, valamint növeli a vitarendezés intézményi fórumának legitimitását. Milyen következményekkel járnak ezek a reformok? Milyen buktatói vannak és milyen sikereket tudhat maga mögött? Mennyiben állnak összhangban a beruházásvédelmi egyezmények reformját övező általános tendenciájával? Mit jelentenek mindez a kisebb európai országok számára? Ezekről és más hasonló kérdésekről Markus Krajewski, a nürnbergi Friedrich-Alexander Egyetem világhírű jogászprofesszora beszélget az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetőjével, Sándor Lénárddal.
Markus Krajewski a nürnbergi Friedrich-Alexander Egyetem professzora, közjogi és nemzetközi jogi tanszékének vezetője, a német alkotmány-, és közigazgatási jog, az európai jog, a nemzetközi közjog és az emberi jogok oktatója. Kutatási területe a nemzetközi gazdasági jog, az emberi jogok, az európai külkapcsolatok és közszolgáltatások joga. Négy könyv szerzője, és emellett számos tudományos folyóiratban és szerkesztett kötetben jelennek meg tanulmányai. Társszerkesztője a European Yearbook of International Economic Law (EYIEL) című sorozatnak.
Sándor Lénárd az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője. Korábban az Alkotmánybíróság főtanácsadója, majd az Európai Parlamentben szakmai tanácsadója volt. Nemzetközi és európai jogot tanít, kutatási területe a gazdasági globalizáció nemzetközi jogi kérdéseihez kapcsolódik.