Aranypántok: Magyar romák és hátrányos helyzetűek a Kárpát-medencében – Könyvbemutató az MCC Szociológia Műhellyel

Nem a mikulásvárást választották mindazok, akik december 5-én a Tas vezér utcai Scrutonba látogattak. Az Aranypántok tanulmánykötet annak a nagyformátumú empirikus kutatásnak az eredményeit foglalja össze, amely a magyarországi mellett az erdélyi és a felvidéki magyar ajkú hátrányos helyzetű, főképp roma társadalom megismerésére készült 2021-ben. A kvantitatív és kvalitatív technikákat egyaránt felvonultató vizsgálatról bátran állítható, hogy egyedülálló lehetőséget biztosít ennek a gazdasági és társadalmi mellett nemzetpolitikai szempontból is különleges csoportnak a megismerésére.

A kötet szerkesztői (Székely Levente és Illyés Szabolcs) egyaránt kiemelték a nagy mintákat felvonultató, összetett módszertannal dolgozó kutatás különlegességét és annak a tudományos megközelítésen túli nemzetpolitikai jelentőségét.

A kötetbemutató során két kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyet az MCC hallgatói, Nagy Anikó és Nagy Vanda moderáltak. A Hátrányos helyzetűek és/vagy romák? kerekasztal-beszélgetésen a meghatározottságokat és esélyeket járták körül a meghívott szakemberek, a kötet szerzői (Antal István az MCC Roma Tehetség Program vezetője; Faragó Judit a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa; Godó Katalin a Debreceni Egyetem doktorjelöltje; Trásy Lilla szociológus.) A beszélgetésen elhangzott, hogy a magyarországi adatok bár egyáltalán nem nevezhetők kedvezőnek az erdélyi és felvidéki magyar ajkú romák és/vagy hátrányos helyzetűek pozíciója az anyagi, szociális dimenziókban általában rosszabb. Szó esett a hátrányos helyzet összetevőiről, valamint arról, hogy a roma társadalom és a hátrányos helyzet ugyan átfedő kategóriák, de nem feleltethetők meg egymásnak.

A második kerekasztal-beszélgetés a magyar ajkú romák identitásáról és nemzetpolitikai jelentőségéről szólt. A beszélgetésen résztvevő szakemberek (Bali János a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási és stratégiai igazgatója; Kántor Zoltán a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója; Papp Z. Attila a TK Kisebbségkutató Intézet igazgatója; Sullivan Ferenc a Rákóczi Szövetség kutatási és elemzési vezetője) egyetértettek abban, hogy egységes roma identitásról nem beszélhetünk. A roma identitás sokféle, szituatív, de a magyar nyelv olyan közös jellemző a Kárpát-medencében, amely mintegy negyedmillió magyar ajkú romát köt össze a magyar nemzettel. Nemzetpolitikai léptékben jelentős csoportról beszélhetünk tehát, amelynek legnagyobb része Erdélyben és Felvidéken él (a kutatás is ezekre a területekre terjedt ki). A beszélgetés során a vitát leginkább az váltotta ki, hogy tekinthet-e erőforrásként a magyar nemzet a határon túli magyar ajkú romákra. A kerekasztal résztvevői abban egyetértettek, hogy egyes területeken a magyar ajkú romák a magyar nyelv és részben a magyar kultúra őrzői, sok esetben a magyar intézményrendszer létezésének alapjai, ugyanakkor identitásuk összetett és a magyar-roma viszonyt nem kizárólag felemelő történetek, de konfliktusok is terhelik.

Az Aranypántok – Magyar romák és hátrányos helyzetűek a Kárpát-medencében című kötet mintegy 400 oldalon keresztül mutatja be a magyarországi viszonyokkal összehasonlításban ennek a különleges társadalmi csoportnak az élethelyzetét, életmódját, identitását. A kötet hamarosan szabadon hozzáférhető lesz az Ifjúságkutató Intézet tudástárában.