Olvasási idő: 5 perc
A 2018-as őszi szemeszter első előadója Herman van den Broeck volt a Vezetőképző Akadémián.
A 2018-as őszi szemeszter első előadója Herman van den Broeck volt a Vezetőképző Akadémián, aki Belgiumból, a Vlerick Business Schoolról érkezett hozzánk. Van den Broeck úr nem ismeretlen az MCC-sek számára, hiszen kedvelt előadónkkal, David Venterrel közösen írt könyve az MCC kiadásában jelent meg tavaly. A péntek esti kötetlen beszélgetés másnapján egy workshopon vettek részt diákjaink, amely során a szervezeti magatartás témakörében mélyülhettek el. A szombati napon érintették a stresszkezelés, a vállalaton belüli információáramlás kérdéseit és egy kognitív stílust meghatározó tesztet is kitöltöttek.
"A 2018-as őszi szemeszter első előadója Herman van den Broeck volt a Vezetőképző Akadémián, aki Belgiumból, a Vlerick Business Schoolról érkezett hozzánk.
Van den Broeck úr nem ismeretlen az MCC-sek számára, hiszen kedvelt előadónkkal, David Venterrel közösen írt könyve az MCC kiadásában jelent meg tavaly.
A péntek esti kötetlen beszélgetés másnapján egy workshopon vettünk részt, amely során a szervezeti magatartás témakörében mélyülhettünk el. A szombati napon érintettük a stresszkezelés, vállalaton belüli információáramlás kérdéseit és egy kognitív stílust meghatározó tesztet is kitöltöttünk.
Az előadás elején arról beszéltünk, hogy miért fontos, hogy legyen víziója a vállalatoknak. Ez segíti a munkatársak közti kommunikációt, a döntéshozatalt, a munkatársak számára egyértelmű a vállalat fejlődési iránya stb. Ahhoz, hogy a nagyvállalatokat irányítani lehessen a vízió mellett valamilyen irányítási megközelítés is szükséges, itt két módot különböztettünk meg: az egyik lehetőség a vállalatoknak a költséges kontrollrendszer kiépítése, amivel stresszhelyzetet generálnak a munkavállalók számára, ami gátolja a kreativitást és csökkenti a teljesítőképességet. A másik lehetőség, hogy a vállalaton belül a vezetőkben megvan a bizalom az alkalmazottaikkal szemben, hogy szabadon dolgozhassanak. A munkavállalók beállítottsága is hatással van arra, hogy milyen típusú emberekkel érdemes/kell együtt dolgozniuk a munkájuk során. Például, hogy mennyire vagyunk innovatívak, mennyire ragaszkodunk a biztos dolgokhoz, a szervezeti tudást bővíteni akarjuk vagy a meglévő értékrend fontos a számunkra stb. Ezen kategóriák alapján négy csoportot alakítottunk, és a csoportoknak kellett meggyőzniük egymást a látásmódjuk helyességéről.
Herman van den Broeck beszélt a stresszhelyzet kialakulásáról, hogy a stresszes helyzetekben a stresszhormon (kortizol) termelése gyorsan történik, közben nő a testhőmérséklet, és bár gyorsan termelődik a hormon, a szervezetből lassan ürül ki: hozzávetőleg negyvenöt perc kell hozzá, ha nem ér újabb stresszhatás. A stresszhelyzet kialakulását szimuláltuk is, aminek a tanulsága az volt, hogy a stresszhelyzetek mesterséges létrehozása kerülendő (például a türelem hiánya miatt). Ez azonban nem mindig lehetséges, és a nem megfelelő vállalati környezet nagyban hozzájárul a stressz kialakulásához. Van den Broeck úr tanított nekünk egy egyszerű relaxációs gyakorlatot is, ami a fáradtság és a stressz rövid távú feloldásában segít.
Ebéd után a vállalati információ-megosztást modelleztük, két részre oszlott a csoport, és egy 8x8-as sakktáblaszerű terepasztalon kellett megtalálni az egyik oldalról a másik felé vezető utat úgy, hogy csak annyi információ állt rendelkezésre, hogy az a mező, amelyikre léptünk, azon tovább lehet haladni/nem lehet tovább haladni, vagy jártunk már azon a mezőn, de közben elfelejtődött az információ. A próbálkozások során a verbális és nonverbális kommunikáció nem volt megengedett. A két csapat különböző megoldási stratégiája bebizonyította, hogy a feladatnál a releváns információ nem a jó útvonal jelölése, hanem a rossz mezők kiemelése.
A workshop zárásaként a kognitív stílusunkat határoztuk meg egy teszt segítségével, amiből kiderült, hogy négy fő típust különböztetünk meg tényeket kedvelő, tervező, együttműködő és kreatív típusokat."
A hétvégéről Reizinger Kristóf hallgatónk beszámolóját olvashatták.