Törj ki mégis! – Roma esélyek a XXI. század Magyarországán

A meghívott romaügyi szakértők, politikusok, terepen dolgozó szakemberek gondolatait az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola diákjainak beszámolói egészítették ki, akik tavasszal a Szociológia Műhely kurzusának keretében nem pusztán a társadalomtudományi kutatások módszereivel ismerkedhettek meg, hanem Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű településén, Tiszaburán végezhettek terepmunkát.

A foglalkoztatás bővüléséből a magyarországi roma társadalom is profitál Sztojka Attila, országgyűlési képviselő szerint az elmúlt tizenkét év abban tér el a korábbiaktól, hogy míg 2010 előtt a segélyezésre építve a romákat passzivitásban tartották, 2010 után aktív intézkedésekkel segítették őket. Ennek eredményeképpen a települések népességmegtartó ereje nőtt, a foglalkoztatás a roma emberek körében is megkétszereződött, s ezzel párhuzamosan a rezsihátralékok is csökkentek. A kitörési lehetőségekkel kapcsolatban szerinte megoldás lehet, ha az adott településeken helyi embereket vonnak be, akik aztán képesek vezetői, vagy szakértői szerepet is betölteni.

Antal István, az MCC Roma Tehetség Program vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a felzárkózó településeken nem csak roma emberek élnek, s a kitörés lehetősége nem pusztán számukra fontos. A rossz kompetenciaeredményeket tekintve például megvizsgálták a roma származás mellett a családi háttér, az anyagi helyzet, lakhatás, stb. szerepét is, s kiderült, hogy a családi háttér szignifikáns háttérváltozó. Ez azt jelenti, hogy a rossz családi háttér összecsúszik a roma származással, vagyis nem etnikai, sokkal inkább családi problémáról beszélhetünk. Az MCC Roma Tehetség Programja különböző lehetőségekkel (Tanoda Programmal, Roma Tehetség Program középiskolásoknak, Online Egyetemi Előkészítő Program, Roma Tehetség Program egyetemistáknak, Aranypánt Ösztöndíjas Program, Roma Summer School) támogatja a magyarországi, tehetséges roma fiatalokat.

Lakatos Hajnalka, felvidéki pedagógus a kitöréssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb lépés, hogy a körforgást meg kell törni, azaz a rossz családi minták megismétlődését kell megakadályozni. Felvidéken a magyarajkú roma társadalom kisebbségi szerepet tölt be a kisebbségi létben is, hiszen ahogy megfogalmazta: „nem elég, hogy cigány vagy, hanem még magyar is”. Szintén nehézségként emelte ki, hogy hiányoznak az írott kultúra elemei, amelyek a romák identitását megerősíthetnék, s származásukra büszkévé tehetnék. Vörösné Bangó Melinda, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat települési és lakásügynökségi koordinátora szerint – aki egyben az MCC Roma Tehetség Program végzett diákja is – a kulcs a figyelem, vagyis olyan segítőkre, mentorokra van szükség, akikhez fordulni lehet. Személyes példáját említve elmesélte, hogy az állami támogatások a hátrányos helyzetű, roma családok számára is elérhetőek, hiszen egy év alatt közel 800 millió forintot sikerült arra a 10 településre lakhatásra megpályázni, amelyekkel ő kapcsolatban van, tehát működik a rendszer.

 Forgács István romaügyi szakértő szerint öt dolog szükséges a kitöréshez: akarat, támogató család, támogató helyi döntéshozó, a helyi többségi társadalom befogadó attitűdje, valamint az állam segítsége. Ha egy tényező is hiányzik, sokkal nehezebbé válik igazi sikert elérni. Hangsúlyozta, hogy habár egyre többet dolgoznak a romák, a fiataloknak azt kell megérteniük, hogy megszerzett szakmával és nem feketemunkával fognak tudni boldogulni. Az állami támogatások – például a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó mentessége vagy a szakképzési lehetőségek – hatalmas lehetőség a roma fiatalok számára, s mindez azért is fontos, hiszen a magyarországi romák társadalmi integrációja elsősorban gazdasági, s nem szociális kérdés.

A cikk eredetileg a Mandiner honlapján jelent meg.